Örménykút: 60.

Örménykút tavaszi munkásnadrágja birkapörkölt, lucernaillat, fölötte lukacsos az atlétatrikó. Munka után a Nyárfa elé ül ki sörözni, és mesél (pedig hallgatag). Nem iszik sokat, kettő sört, egy unikumot, ekképp csatolja fel a szárnyait, majd ha kész, böfög egyet, és…

Részeg moccanás: az a mozdulat, amikor kikérünk egy (utolsó) sört, és örülünk neki, mert hazamenni a Nyárfából még nem kell. A mozdulat minden itteni férfi kezében benne van, és mások ezt nem értik, mert (szinte) egyenlő a teremtéssel. Így megy ez. Utolsókból lesznek az…

Álmodban nyáron: pockot látni jóhír, varrónővel selymen baszni gyermekáldás, rotakapán sikerrel túladni korai halál, végigrohanni a Tónikán egy szál pőrben lottónyeremény, esetleg győzhet a héten a Bayern. Álmodban nyáron: Jézussal a katekizmus felett elköltött vita után…

Örménykút megsértődik, ha nem köszönnek neki előre, amikor a Dózsán vagy a Tessediken fedeztetés céljából kanit hajt a jányos házakhoz. -       Jónapot kívánok - ezt kell mondani, mert Örménykút disznózik. A kandisznó töke leng: akár az…

-          Eső kéne – dörmögik néha az itteniek, és Örménykút akkor felül a reggeli buszra, a szarvasi piacra bemegy, fal egy lángost (fokhagymával), és hoz esőt. Vagy ha nem hoz, általában megmagyarázza, hogy miért nem. Örménykút…

Örménykútnak titkai vannak. Szeme alatt szarkaláb, orra veres, a szája csupa pörköltpecsét és mosolypogácsa: a szívében titokgörcs. A szalmabálákba bújva, a Csipkás-sor végében, a banyakopott hullatanyákban, a rég elfelejtett kölökbunkerek romjai alatt cicceg, moccog, leskel a…

Az anyák sokszor mondják: hogyha nem tanulsz, olyan leszel, mint Örménykút! A gyerekek persze csak röhögnek a markukba, és bólogatnak, hogy igen.

Örménykutat különben mindenki szereti. A gyerekek különösen, mert (a sötétség mellett) mindig akad a zsebében kockacukor. Nyáron pláne jó Örménykúttal biciklizni, meg leugrálni a szalmabálákról, meg törpeharcsát fogni a csatornáknál, meg az iskola kertjéből cseresznyét…

A kezdetkor a kölökképű Örménykút megállt a semmi elején, kerékpárját a nemlétre döntötte, majd egy laza, már-már részeg moccanással megteremtette az eget, és a földet, és a falutáblát. Ez mind üres volt, de a Nyárfa presszó már akkor se. S akkor Örménykút szólt:…

Alig győzi szóval, pedig hallgatag, mint a földút. Kiül a kocsma elé, oda, ahol régen a lengőteke volt, sört iszik, sok-sok-sok habbal, és lassan, akár hastájat a háj, benövik a traktorosok. Egy se sajtos oda se néz, úgy lesik: mintha csak a szél fútta volna őket mellé. Gyűlnek…